Mikor beléptünk, azt hittük, hogy elájulunk....Az öt fiú piált a pultnál.
- Remek! Már csak ezek hiányoztak! - sóhajtott Rocky.
- Nyugi, talán nem vesznek észre! - tette a vállára a kezét Lei. - Inkább menjünk máshova - megfordultunk, és mielőtt kiléptünk volna az ajtón, megszólaltak.
- Nagyon szobafogságban vagytok - kiáltott Harry. Mi lassan megfordultunk. - Gyertek már!
- Ha nem megyünk, akkor mi lesz? - kötekedett Nelly.
- Eddig csak erkélyről, és ablakból kommunikáltunk. Gyertek már ide - kiabált tovább. Én a lányok után néztem, akik már el is indultak feléjük. Én inkább hátráltam.
- Mi van, Becca? Gyere már! - szólt Rocky.
- Én nem megyek! Én már beszéltem velük életnagyságban is! És jól le is égettem magam!
- Nem érdekel! GYERE - ordított rám. Én megfordultam, és megcéloztam az ajtót, de valaki megragadta a csuklóm.
- Hova-hova ilyen sietősen? - kérdezte Harry.
- Bárhova, csak el innen - válaszoltam, közben a kezemet próbáltam kiszabadítani.
- Nem mész te sehova - vigyorgott gonoszan. - Ez majdnem olyan szituáció, mint a koncerten.
- Nekem az is épp elég volt, kösz. Mehetek? - húztam fel a szemöldököm.
- Nem! Én nem foglak elengedni!
- Pedig jobban tennéd, mert fáj a csuklóm! - erre elengedte, de átkarolta a vállamat, és úgy húzott oda a többiekhez. - Ezt még megbánod Styles!
- Hajrá! - kacsintott.
- Végre, hogy idejöttél - vigyorogott Niall.
- Hidd el, nekem nem olyan felemelő érzés... - forgattam a szemem.
- Bajod van velünk? - húzta össze a szemöldökét Zayn.
- Mondhatjuk úgy is - mosolyogtam gúnyosan. Erre a kijelentésemre összesen 8 szempár szegeződött rám.
- És mégis miért? - törte meg a hirtelen keletkezett csendet Louis.
- Nektek nem rémlik, hogy mi volt a koncerten? - tettem keresztbe a karom.
- Ne mááááár! Amiatt nem haragudhatsz ránk - nézett fájdalmasan Liam.
- Miért ne? Leégettetek több ezer ember előtt - kezdtem el hadonászni. Ők elhúzták a szájukat.
- Oké, akkor legalább annyit mondj meg, hogy ki a kedvenced közülünk - könyörgött Niall.
- Van agyad, találd ki - meredtem a plafonra, és próbáltam figyelmen kívül hagyni az üvöltő zenét.
- ÉN? - reménykedett.
- Hülye vagy - vágtam rá. Ő tovább gondolkozott.
- Esetleg...Liam? - húzta fel az egyik szemöldökét.
- Nem talált - nézegettem a cipőmet, mintha lenne rajta valami érdekes. Pár perc múlva kimondja azt a nevet, amitől nagyon féltem. Mármint, hogy kimondja.
- Harry? - nézett a szemembe. Én nem szóltam semmit, próbáltam titkolni, de kevés sikerrel.
- Szóval Harry - vigyorgott Zayn. Én lesütöttem a szemem.
- Jézusom Harry! Vörös az arcod, mint a rák - kiáltotta el magát nevetve Louis.
- Mi? Nem is igaz - nyökögött Hazza. Én abban a pillanatban azt akartam, hogy nyíljon meg a föld alattam, és nyeljen el!
- Na jó, örülök, hogy jót röhögtök rajtam, de én léptem - kiszabadítottam magam Harry szorításából, és elindultam a kijárat felé. A lányok utánam rohantak.
- Becci, ne csináld már! Nem jön el mindennap a lehetőség, hogy velük lógjunk! Ráadásul egy buliban! - érvelt Nelly. Én nagyot sóhajtottam, és megfordultam.
- Igazatok van. Nem szabad feladni - mondtam magabiztosan, és visszamentünk hozzájuk.
- Na, durci királynő még sem megy el? - röhögött Zayn.
- Húú, Nelly, megölöm! - indultam el felé, de a lányok visszarántottak.
*
Hajnali háromig buliztunk a club-ban, és mindegyik fiúval táncoltunk. Azt sem mondhatom, hogy keveset ittunk. Nelly elég rendesen benyomott. Talán a legjózanabb én voltam, meg Liam. De, mi sem teljesen. Az utcán sétáltunk, sörös üvegekkel a kezünkben. Egy bolt előtt mentünk el, mikor Rocky megdobta a kirakat üvegét, ami persze betört.
- FUTÁS - nevetett Lei. Mi elkezdtünk rohanni, és a fiúkhoz mentünk, mert hozzánk nem mehettünk. Nagy nehezen kinyitották az ajtót, és bementünk.
- Álmos vagyok. Menjünk - indultam ki az udvarra. Igaz, enyhén be voltam csípve, és már kicsit dülöngéltem is, de ez most nem zavart. Nem csak én voltam így.
- Nem mehetsz sehova - szorított a sarokba Harry.
- Miért is nem? - kérdeztem, miközben keresztbe raktam a karom.
- Gyere fel a szobámba, és megmutatom - súgta a fülembe.
- Azért annyira nem vagyok részeg - löktem el előlem. Ő kérdőn nézett rám.
- Pedig te olyan lánynak nézel ki, mint aki rögtön belemenne a játékba - jött közelebb, én meg Nelly mögé bújtam.
- De, amint látod, nem vagyok olyan! Még részegen sem! És kezdek megijedni tőled - már Nell is elkezdett hátrálni, mert Harry egyre közelebb, és közelebb jött.
- Na jó, ezt fejezd be! - szólt Nelly rekedtes hangon.
- Mi van, ha nem? - kacsintott.
- Öhm..srácok. Nekünk tényleg menni kéne - futottam oda az ajtóhoz.
- Ne mááár! Maradjatok! Legalább az estére - könyörgött Niall.
- És hol fogunk aludni? - kérdezett rá Rocky.
- Ki beszélt itt alvásról? - húzogatta a szemöldökét Liam.
- Mit akartok? - ijedtem meg.
- Tudod te azt - vigyorgott perverzen Harry. Én ez-teljesen-hülye pillantással néztem el másik irányba.
- Nyugi, nem azt tervezzük - válaszolt Zayn, közben erősen fejbe vágta Harry-t, amin én akaratlanul is elmosolyodtam. - Üvegezzünk!
- Az majdnem ugyanaz! - akadékoskodott Lei.
- És akkor mi van? - nevetett, és elrohant hozni egy üveget. Leültünk egy körbe, Harry mellém..., és Zayn pörgetett. Harry-nél állt meg. - Felelsz vagy mersz? Bár felesleges megkérdezni...
- Merek! - jelentette ki büszkén.
- Oké, akkor nyald le Liam arcát. - röhögött Zayn. Erre Harry-nek ez volt a reakciója:
- Te normális vagy? - támadta le.
- Igen! Na, hajrá! Vagy, ha nem, akkor kiesel!
- Legyen...Bocs, Liam! - Liam undorodó arcot vágott, miközben Harry lenyalta az arcát.
- Pfúúúúj - törölgette a képét Liam.
- Ez azért undi volt... - motyogta Harry. Pörgetett, és Rocky-nál állt meg. - Felelsz vagy mersz?
- Merek - válaszolt félénken Rocky.
- Oké, akkor...szedd ki Niall kezéből a szendvicset, és edd meg - egyszerre néztünk Niall-re, aki a szendvicsét próbálta eltüntetni.
- Ez érdekes lesz - sóhajtott Rocky. Végül egy hosszú küzdelem után, de megszerezte a kaját, és megette. Niall elég mérges volt. Rocky pörgetett, és rajtam állt meg. - Becca, felelsz vagy mersz? - vigyorgott.
- Merek - válaszoltam gondolkodás nélkül. Kár volt, mert későn jöttem rá, hogy mit akar. - Ha olyat mersz kérni, azt még később megbánod - fenyegettem meg.
- Akkor kezdheted tervezgetni a halálomat - mosolygott. Na, ettől tudtak az őrületbe kergetni. A nyugis válasszal.
- Csak essünk túl rajta - tettem keresztbe a karom, és lehunytam a szemem. Közben imádkoztam, hogy ne kérjen semmi hülyeséget.
- Ha már annyit ábrándoztál róla, meg a sztoriba is annyiszor írtuk, akkor.... - kezdte mosolyogva.
- Ne! Könyörgök! Legalább ne mond ki hangosan - könyörögtem.
- Milyen ábrándozás? Milyen sztori? - esett nekünk Louis és Liam egyszerre.
- Hosszú.. - magyarázta meg Nelly és Lei.
- Akkor megsúgom - idehajolt hozzám, és megsúgta.
- Könyörgöm! Ne kelljen! Egész más így, hogy élőben, meg minden! Légyszi - könyörögtem megint.
- GYERÜNK - kiáltott rám. Én nagyot sóhajtottam, erőt vettem magamon, és még mielőtt teljesítettem volna a feladatot, megszólalok.
- De, ezt csak a játék miatt csinálom! Ilyen eszembe nem jutna magamtól - figyelmeztettem mindenkit. Ők kérdőn néztek rám. Megint sóhajtottam, feltérdeltem, odahajoltam Harry-hez, és megcsókoltam. Rocky mosolyogva mérte az időt. Mondanom sem kell, Harold eléggé meglepődött, de azonnal visszacsókolt. Persze, hisz melyik részeg pasi nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése