2014. március 18., kedd

4.fejezet: Váratlan találkozások

Kopogtak, és Zoli bácsi nyitott ajtót.
- Öhm...Jó estét. A lányait keressük - szólalt meg az ajtóban álló.
- Mi? Nekem nincs is gyerekem! -mutatott magára Zoli bácsi.
- Psszt! Psszt! Becci, figyelj már - löködött Rocky feltűnéstelenül.
- Mi van már? - suttogtam.
- Ők mit keresnek itt? - bökött a bejárat felé.
- Kik? - kérdeztem. Erre egyszerre leengedtük az újságokat az arcunk elől, és kinéztünk az ajtón. A fiúk ránk néztek, mire mi gyorsan megint az arcunk elé kaptuk a magazint. - Áh, már értem - bólogattam.
- Lányok, menjünk fel! - suttogta Lei. Mi bólintottunk.
- Nekem nincs lányom! - mondta Zoli bácsi, és bevágta az ajtót. Mi már a lépcső aljánál voltunk, de most kénytelenek voltunk megfordulni. Zoli bácsi keresztbe tett kézzel, és a lábával dobolva nézett ránk. - Lányoook! - kiáltotta el magát.
- Nagy bajban vagyunk? - húztam be a nyakam.
- Ti bepasiztatok? - üvöltötte el magát.
- Először is, ez elég furán hangzott a maga szájából... - kezdte Lei.
- Másodszor meg, nem! Nem pasiztunk be! - válaszolt Rocky.
- Akkor Ők kik voltak? - háborodott fel.
- A ONE DIRECTION! - üvöltöttük egyszerre.
- Ha még egyszer idejönnek, nem állok jót magamért! - válaszolt, és felment a szobájába. Mi összenéztünk, és elnevettük magunkat.
- Ez meg mi volt? - nevettem.
- Pót apuci bekeményít! . nevetett Nelly.
- Oké, én mentem fürdeni! - mondtam, majd elmentem lezuhanyozni. Egy óra múlva, már törölközőben csoportosultunk Rocky-nál.
- Na, és...Milyen volt egy színpadon a fiúkkal? - nevetett Rock.
- Őszintén? - húztam fel a szemöldököm. Ők bólogattak. - Izgalmas, de borzalmas - adtam a választ.
- Ezt meg, hogy érted? Biztos eszedbe jutott Rocky irománya, mi? - röhögött Lei.
- Igen, nyilván! És "ott" nézegettem, több ezer rajongó előtt! - nevettem.
- Nem kéne becsukni az ablakot? - kérdezte Nell, mert az ablak tárva-nyitva volt.
- Áh, minek? Meleg van! - legyintettünk.
- Na, és...Zayn tudja a neved? - nevetett behúzott fejjel Lei.
- Igen. Ne légy már ennyire féltékeny! - nevettem. Ő fejbe vágott egy párnával. - Héé!
- Megérdemelted! - vigyorgott. Ekkor valami nekirepült az ablaknak.
- Ez meg mi volt? - sétált oda az ablakhoz Nelly. - Nem látok semmit.
- Menjünk ki az erkélyre - mondtam, és feltápászkodtam az ágyról. Kinyitottam az erkély ajtót, és ketten kiléptünk.
- Hello csajo...ÚRISTEN! - kiáltották el magukat a fiúk. Igen, a One Direction volt. Tátott szájjal bámultak minket.
- Takarodjatok ti perverz állatok! - dobtam le egy cipőt, ami a medencébe esett.
- Nem tehetünk róla, hogy törölközőben jöttök ki! - hadonászott Harry. Erre Nell-re néztem, aki lefagyva bámult maga elé.
- Ajjaj... - motyogtam.
- 5...4... - kezdett neki Nelly.
- Miért számol vissza? - kiáltott fel Niall.
- Fogjátok be a fületeket! - szóltam.
- 3...2.....1. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! - sikította el magát a drága barátnőm.
- Fogd már be! - ordítottak át a fiúk a szobáikból.
- Várjatok, mindjárt jövünk! - suttogtam, mikor befejezte a sikítást. Megragadtam a csuklóját, és beráncigáltam a szobába. - Lányok, öltözni! MOST! - szóltam oda nekik. Rögtön eltűntek a fürdőben. Én ezt vettem fel:

Én ruhám


Nelly ruhája


Leila ruhája


Rocky ruhája


Újra kimentünk az erkélyre.
- Bulizni készültök, vagy mi van? - gúnyolódott Liam.
- Talán baj, hogy felöltöztünk? - tette keresztbe a kezét Lei.
- Háát, őőő... - kezdte Harry.
- Nem, nem baj! Harry, te ezt meg fejezd be! - vágta fejbe Zayn. Mi elkezdtünk nevetni. Ekkor kicsapódott az ajtó.
- Lányok, ti mit csináltok? - rohant ki az erkélyre Zoli bácsi.
- Ne, ne jöjjön ki! - kiáltottunk, de Ő kijött.
- Ti meg mi a szent szart csináltok itt már megint? - dobálta meg a fiúkat a fogkeféjével.
- Áá! Ez fogkrémes! - védte a haját Louis.
- Takarodjatok innen! - ordított Z bá. A fiúk gyorsan elrohantak.
- Buzireksön! - kiabált be David.
- Nelly, tarts vissza, vagy különben megölöm! - indultam el az ajtó felé. Ő vissza is rántott.
- Nyugi! Most nagyobb bajunk is van! - mutatott mosolyogva Zoli bácsira, aki a fogkeféjét gyászolta.
- Lányok, utálom, hogy ezt kell tennem, de szobafogság! - fordult velünk szembe.
- Hogy mii? - kerekedett el a szemem.
- Jól hallottátok! Csak a házban közlekedhettek, meg a kertben! Jó éjt - és bevágta maga után az ajtót.
- Ez nem lehet igaz! - dőlt le az ágyra Lei.
- Ez megőrült - sóhajtott Rocky.
- Ezt hallottam - jött kintről a válasz.
- Nem érdekel - motyogtam.
- Ezt is - kiabált be megint. Én duzzogva leültem a földre. Pár percig csendben ültünk, mikor Nelly felkiált.
- Medence! - ugrott fel.
- Mi bajod van? - ráztam a fejem.
- A medence az erkélyek alatt van. Vegyetek fel fürdőruhát, és gyertek ki az erkélyre - rohant át a saját szobájába. Mi is követtük, csak mi a saját szobáinkba mentünk. Negyed órával később, már a medencében úszkáltunk.
- Ki hitte volna, hogy az erkély milyen jó ugródeszka. - nevetett Rocky.
- Én megmondtam! - lebegett a vízen Nell.
- BOMBAAAAAA - futott neki David.
- Héé! - kiáltottunk fel, mikor felbukott a víz alól.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése