- Hát, azt hiszem, hogy igen! - mondta mérgesen. - Ha ezt befejezitek!
- Azt nem garantálhatom, de mivel már kimondta! - futottam vissza a lányokhoz. - Mehetünk koncertre! - ugráltam.
- Nelly, gyorsan! Jegyeket kell szerezni! - adta ki a parancsot Rocky. Nelly bólintott, majd elővette a laptopját.
- Az mióta van nálad? - ültem le mellé.
- Amióta itt vagyunk - válaszolt. Pár percig néma csöndben álltunk. - Áhá! Meg van lányok! - ugrott fel.
- Micsoda? - futottunk oda hozzá.
- Négy jegy, a ma esti One Direction koncertre! - ugrált. Mi is elkezdtünk ugrálni, meg sikítozni.
- KUSS LEGYEN ODAFENT! - üvöltött Georgh.
- Kussolni azt te fogsz! - kiáltott vissza Lei.
- Buzireksön! - kiabált be David.
- Kész, én megölöm! - indultam az ajtó felé, de a többiek visszarántottak.
- Nyugi, Becca! Csak irigyek! - mosolygott Rocky.
- Lányok! Gyertek! Megyünk a viaszmúzeumba! - kiáltott Zoli bácsi.
- Halljátok, lányok? Gyertek már! - szóltunk a fiúknak. Ők bosszankodva lefutottak.
- Jók vagyunk! - nevetett Nelly.
- Indulhatunk? - kérdezte Zoli bácsi, mikor mi is leértünk. Végignéztünk magunkon.
- Ezt nem gondolja komolyan? - kezdtem.
- Még pizsiben vagyunk! - hadonászott a kezével Leila.
- Akkor menjetek, csak hagyjatok! - intett. Mi gyorsan felrohantunk öltözni. Én ezt vettem fel, mert már nem jövünk haza a koncert előtt, mert egész napos program lesz a mai:
 |
| Én ruhám |
 |
| Nelly ruhája |
 |
| Rocky ruhája |
 |
| Leila ruhája |
- Ezt nem mondjátok komolyan? - ütött a homlokára Rich.
- Ha megkérhetlek, akkor erősebben! Hátha helyre rázza az agyad! - mondta Rocky.
- Ha van agya - súgtam oda neki.
- Na, jó! Ne veszekedjetek már! - szólt Z bá. Elmentünk a viaszmúzeumba. Mi rögtön a One Direction bábukat rohamoztuk meg.
- Na, lányok! Mást is nézzetek meg, ne csak a One Direction-t! - húzott el minket Zoli bácsi.
- Nee! - nyavalyogtunk.
- Gondolhattam volna, hogy miattuk akartok eljönni! - nevetett. Mi helyeslően bólogattunk.
- Oké, itt már mindent megnéztünk. Mehetünk mááár? - húzta a száját Georgh.
- Oké, menjetek. De, hova? - húzta fel a szemöldökét Zoli bácsi...
- Háát, őő...mi úgy gondoltuk... - vakarta a tarkóját David.
- A London Eye-hoz! - vágta rá Bern.
- Pocsékul hazudtok - jelentettem ki.
- Csajozni akarnak menni - monda mosolyogva Leila.
- Hogy mi? - nézett rájuk Z bá.
- Nem is igaz! - jelentette ki Rich.
- Ugyan máááár! Kár tagadni - nevetett Lei.
- Nem mentek ti sehova - mutogatott Z bá. Én ránéztem az órára.
- Jézusom! Fél 8 van! Innen mennyi idő, mire a stadionba jutunk? - kezdtem el ugrálni.
- Egy óra - vont vállat Z bá.
- Hogy Miiii? - kerekedett el a lányok szeme.
- Mi van? - nézett ránk.
- Fél kilencre érünk oda? Kilenckor kezdődik a koncert! - kiáltottunk fel.
- Oké, akkor lányok, ti menjetek. Én addig a fiúkkal elmegyek moziba - adott pénzt a TAXI-ra.
- Ne mááár - sóhajtottak a srácok.
- Ez van! Ti nem akartatok jönni - nevetett Nelly. Kimentünk, fogtunk egy TAXI-t, és elmentünk a stadionhoz.
- Ez nem lehet igaz! - szólalt meg Lei.
- Hogy a fenébe fogunk mi bejutni? - kérdezte aggódva Rocky.
- Nyugi, lányok! Semmi sem lehetetlen - mondtam, és elkezdtem rángatni őket befelé. Nem sokkal később, már az első sorban álltunk.
- Profi vagy! - veregettek hátba a lányok.
- Nem újdonság - nevettem. - Mikor jönnek már?
- Nyugi, még van öt perc - karolt át Sophie.
- Engem az nem érdekel! Csak jöjjenek - ugráltam. Megfordultam, és több ezer rajongó sikítozott körülöttem. - Mégis, hogy legyen esélyem, ennyi rajongó mellett? - sápadtam le.
- Ne aggódj! Neked sokkal több esélyed van! - vigasztalt Rocky.
- Köszi - mosolyogtam erőltetetten. 10 perccel később megjelentek a színpadon.
- Olyan mások élőben! - kiabálta túl a tömeget Sophie.
- Igen! - kiáltottam vissza. Elénekelték a Rock Me-t, aztán a What Makes You Beautiful-t. Aztán Niall mondott valamit.
- Mit mondott? - fordult felém Nell.
- Valami olyasmit, hogy most a reflektor megfog világítani egy rajongót, és annak ki kell mennie énekelni - kiabáltam. Ekkor egy óriási fény vakított el. Körbenéztem, és rajtam kívül mindenki sötétben volt. - NEM!
- Gyere fel - nyújtotta a kezét Harry.
- NEM! - kiáltottam, majd elindultam a másik irányba.
- Becca, gyere vissza! - fogta meg a csuklóm Leila.
- Nem megyek ki énekelni - próbáltam szabadulni, de már Rocky és Nelly is fogta a karom.
- Na, gyere! - hívott Harry.
- Nem! Arra várhattok, hogy én oda kimenjek - ültem le a földre. Ekkor minden oldalról megragadott valaki, és felakartak ráncigálni a színpadra. De, én még mindig ültem. Aztán már csak annyit vettem észre, hogy előttem nyílik egy "út", és Harry ugrik le a színpadról. - Ne - kiáltottam, de Ő felkapott, és felcipelt a színpadra. Rocky, Nelly és Lei csak nevettek rajtam. Mikor Harry lerakott, megpróbáltam elrohanni, de Zayn és Liam elém álltak. Mikor a másik irányba mentem, akkor meg Niall és Louis akadályozták az utam. - Engedjetek le! - könyörögtem.
- Addig nem, míg nem énekelsz! - tette keresztbe a karját Niall.
- Na, arra várhattok! - jelentettem ki. Ekkor a nézőtéren mindenki elkezdte, hogy: "Énekelj! Énekelj!"
- Látod? Ők is szeretnék! - mosolygott Louis.
- Akkor sem! - mondtam. Harry a kezembe nyomta a mikrofont, és leültek a mögöttem lévő kanapéra.
- Gyerünk már! - könyörögtek a srácok.
- Én nem fogok énekelni - mondtam, minden egyes szót kihangsúlyozva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése