- Jó napot, a One Direction-t keressük, valamint Őket: Dayra Clouding, Sophie Clouding, Leila Siamon, Rocky Siamon, David Serch, Bern Valf, Rich Keltz és Georgh Beftik - olvasta fel a rendőr a neveket.
- Mi vagyunk, mi történt? - kérdezte Sophie.
- Letartóztatjuk magukat - rakta zsebre a noteszét, majd a társai elővették a bilincseket és ránk tették.
- Mi? Ez biztos egy félreértés - ráztam a fejem, és ekkor Zoli bácsi és Kate is megérkeztek.
- Mi folyik itt? - lépett mellénk Z bá, aggódó tekintettel.
- Be kell vinnünk a gyerekeket. Jobban mondva nem is gyerekek, hanem bűnözők - tett szemrehányást, mi pedig már majdnem elsírtuk magunkat és kétségbeesetten néztünk egymásra.
- Miért, mit tettek? - kérdezett rá Kate. Na, erre mi is kíváncsiak voltunk.
- Kiraboltak egy boltot. Ezért minimum fél év börtön jár - válaszolták, mi meg szinte lefagytunk.
- Hogy mi? Ez teljesen lehetetlen - ráztam a fejem.
- Mi nem raboltunk - mondták a fiúk is.
- Akkor ezt mivel magyarázzátok? - jött ki a házból az egyik rendőr, egy látszólag méregdrága nyaklánccal a kezében, amit még soha életünkben nem láttuk.
- Mi azt még sosem láttuk - mondtam rögtön.
- Kislány, ez a lánc legalább egymillió forintot ér!
- De, mondom, hogy soha életünkben nem láttuk - védekeztem megint és már útnak is indult egy könnycseppem.
- Akkor miért volt fent az emeleten, egy táskában? - a kérdésén elgondolkoztunk, majd mind a 14-en egyszerre kiáltottunk fel.
- VERA!
- Srácok, ne aggódjatok! Amint tudunk kihozunk titeket, és akárhogy is, de feladjuk Verát - próbált minket nyugtatni Zoli bácsi, amíg minket betuszkoltak a rendőrautókba.
- Megölöm azt a csajt - szűrtem a fogaim között.
- Nem beszél - ordított hátra a rendőr, amitől mind elhallgattunk. Tehát, az út további része csendben telt. Az út olyan hosszúnak tűnt, mintha legalább ezer évig ott ültünk volna. Mikor odaértünk, bekísértek minket az épületbe és a cellák előtt megállítottak minket.
- Ki kivel akar lenni? - sóhajtott fel egy rendőrnő, aki nem jött ki hozzánk. A férfi rendőrök elmentek. A csaj olyan 26 körül lehetett, nagyon fiatal volt.
- Elnézést, kérdezhetek valamit? - emeltem fel egy kicsit a kezem.
- Igen? - mosolygott rám a csaj.
- Most minket tényleg lefognak csukni? - kérdeztem elcsukló hangon. A lány barátságosan nézett végig rajtunk.
- Figyeljetek, én nem tudom, hogy mi történt. De, ha bármi van, akkor szóljatok nekem. Jessica vagyok és nyugodtan tegezzetek - mosolygott tovább - Akkor, hogy szeretnétek lenni? - kérdezte, mi a lányokkal meg összenéztünk. Persze, hogy mind a saját barátunkkal akartunk lenni. Jessica felnevetett - Oh, értem. Akkor kinek ki? - vigyorgott. Harry megfogta a kezem, ezzel jelezve, hogy mi ketten vagyunk. Jessica bólintott és elvezetett minket az egyik cellához. - Ne haragudjatok, de muszáj ezt tennem - mondta, mikor becsukta a rácsokat. A többieket is elhelyezte, viszont itt maradt velünk. Nagyon kedves és jó fej lány. Elmesélte, hogy mennyi híresség megfordult már itt, mert a menedzsereik átverték Őket és lefizette a rendőröket. A fiúk félve néztek össze. Jessica is rájuk nézett, majd elkomorodva a szájába harapott.
- Jessica, van valami amit el kéne mondanod nekünk? - kérdezte Rocky.
- Sajnálom, semmit sem mondhatok - rázta meg a fejét.
- Szóval tudsz valamit - sóhajtottam fel.
- Tényleg nem mondhatom el, ne haragudjatok - harapta be az alsó ajkát.
- Valamiért cserébe? - próbálkoztam tovább. Ő elgondolkozott, majd kimondta.
- Egy közös képért a fiúkkal - csillant fel a szeme - Viszont akkor sem a teljes igazságot fogom elmondani - mi rögtön beleegyeztünk. A kicsi is jobb a semminél. Miután megcsinálták a közös képet, Jessica neki kezdett. - Annyit mondhatok, hogy köze van ehhez a menedzseretekhez. - mi elgondolkoztunk. Lehet, hogy Ő is lefizette a rendőröket? Nem komplett ez az ember...
- Jessica, ismered Vera Shappiro-t? - kérdezte Tami.
- Még szép, hogy. A húgom - mondta meggyötörten. - Ki nem állhatom. Most egy barom miatt terhes - forgatta a szemeit, mi meg felnevettünk. David meg behúzta a nyakát, amit Jess észre is vett. - Te vagy az a barom?
- Hát ,őő... Ja - vont vállat.
- Oké, akkor hozzád költözik! Én nem fogom egész éjszaka Vera nyafogását hallgatni, hogy sír a gyerek!
- Miért, nem úgy volt, hogy elveteti? - kérdezte Liam.
- De, igen. Csak azóta már annyit fejlődött a baba, hogy már nem lehet abortusza - hajtotta le a fejét.
- Részvétünk - bólintott Harry és Niall egyszerre.
- Hozzám aztán nem költözik - eszmélt fel David.
- Te vitted ágyba, fogadd is el a következményeit - támadt rá Jess. Ez az egész kezdett vicces lenni. És így rengeteg gyenge pontját megtudhatjuk Verának, hogy itt van a nővére. Aki utálja :).
- Leitatott - háborodott fel David, mi meg alig bírtuk visszafogni a röhögést.
- Hát, akkor elég béna lehetsz, ha egy 17 éves csaj leitatott - nézett rá lesajnálóan Jess. Hát, ennyi kellett és elröhögtük magunkat, David meg égett. Ez van. Ekkor nyílt az ajtó, Jess meg felpattant és a helyére rohant.
- Rendben. Akkor a szabályok: Nincs alkohol. Nincs drog. Nincs cigaretta és nincs sz*x - sorolta fel az emberke.
- Hé - háborodott fel Harry, én meg a rácsokba ütögettem a fejem.
- Day, ha így folytatod, ki fog törni - mondta Sophie.
- Akkor legalább rám essen, hogy biztosan betörjön a fejem - bosszankodtam. Senki nem tudta, hogy mi bajom van, csak Sophie. Ő átérzi a problémám. Amennyire tudja. Kicsit kezd elegem lenni Harry folytonos kanosságából!
- Miért, mi a baj? - kérdezte Hazza. Én egy nagyot sóhajtva felé fordultam és eldöntöttem, hogy igenis elmondom neki mi bánt. Hisz, végül is azért is járunk, hogy segítsünk egymásnak.
- Elegem van a kanosságodból és, hogy folyton perverzkedsz - mondtam ki. Ő megrázta a fejét, majd kerek szemekkel nézett rám. Arcára kiült a döbbenet.
- És mégis mióta vagyok ilyen? Ha nem rémlik, egyszer sem erőltettelek - vágta az arcokat. Én lesajnálóan néztem rá. Megint magát védi, ez annyira jellemző... Nem, hogy mondjuk azt mondja "sajnálom, többé nem fordul elő" vagy valami ilyesmi. Most erre mit mondjak?
- Harry, te komolyan csak ennyit mondasz? Tudod milyen minden nap elviselni a perverzségedet?
- Gyerekesen viselkedsz - dünnyögte Harry, mire megforgattam a szemeim.
- Nem. A gyerekek viselkednek úgy, ahogy én - vágtam be a durcát, majd elfordultam és leültem a sarokba.
- Fura... Mi még nem is veszekedtünk, ti meg már másodszorra - ráncolta a szemöldökét Soph.
- Nem igaz! Minden reggel összekapunk, hogy ki egyen először - cáfolta meg Niall.
Sophie szemszöge
- Nem, Niall. Az nem veszekedés - sóhajtottam fel, mire Niall elnevette magát.
- Áá, kicsit sem, mikor elkezdesz evőeszközökkel dobálni - válaszolt.
- Utoljára mondom, hogy mi nem szoktunk veszekedni - sziszegtem a fogaim közt.
- Most is azt csináljuk - bólintott mosolyogva. Ő miért ilyen nyugodt? Basszus, ezzel az őrületbe tudna kergetni!
- Oké, akkor nem szólok hozzád - fontam keresztbe a karom, majd követve Day példáját, én is leültem a sarokba és csak bámultam ki a fejemből.
- Akkor ne szólj hozzám - vont vállat Niall, majd visszatért a többiekhez.
- Ezek most menstruálnak? - hallottam Harry hangját, aztán meg egy kiáltást. Gondolom Day megdobta a táskájával. Ami olyan nehéz, mintha kövek lennének benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése