- Lenyúlhatjuk a lányokat a bálra? - kérdezte Bern.
- NEM - vágták rá egyszerre.
- Minket meg sem kérdeztek? - háborodtam fel.
- Oké...akkor ti mit akartok? - sóhajtott fel Louis.
- NEM - vágtuk rá mi is. Igen, ezt muszáj volt kétszer mondani!
- Hány óra van? - néztem körbe. Főleg, hogy nincs óra a nappaliban.
- Este 8 -válaszolt Liam.
- Az normális, ha én álmos vagyok? - ásított Sophie.
- Igen, mert én is álmos vagyok - válaszoltam és felmentem a szobámba. Ledőltem az ágyra és már aludtam is.
* * * * *
- Day! Ébredj! Hahó! ÉBREDJ MÁR FEEEEL - ordított valaki az ágyam mellett, minek hatására én felsikítottam és leestem az ágyról.
- Harry, te normális vagy? - fogtam a fejem.
- Hát nem - mosolygott önelégülten.
- Örülök neked! Hagyjál még aludni - másztam be az ágy alá.
- Az ágy alatt? Te sem vagy normális - hajolt le.
- Talán ha kimennél, fel tudnék öltözni.
- Miért, ha bent vagyok nem tudsz?
- Nem!
- Oké, megyek is - egyenesedett ki és kiment. Kimásztam az ágy alól és felöltöztem. Ma van a sulibál. És nincs ruhám. Gyorsan lefutottam a nappaliba.
- Lányok, vásárolni megyünk - jelentettem ki.
- Jeeee - ugrott fel Sophie és már fel is vette a cipőjét. Rocky és Leila már egy kicsit lassabb volt.
Fél óra alatt odajutottunk a plázába. Egy TV bolt mellett megálltunk, mert a fiúknak interjúja volt. Erről nem is szóltak.
Riporter: Meséljetek egy kicsit. Mi van a lányokkal. Biztos sokat csajoztok.
Niall: Hát...most nem igazán csajozunk...
Riporter: Hogy-hogy?
Liam: Most nem...
Riporter: Tényleg. Igen sokat láttak titeket négy lány társaságában, néha volt egy ötödik is. Ők kicsodák?
Zayn: A...a barátnőink...
Riporter: Komolyan? Pedig eddig nem igazán láttak titeket velük együtt. Mármint úgy.
Harry: Nem akartuk, hogy tönkre tegyék a magánéletünket.
Riporter: Vagyis most megerősítitek, hogy mindegyikőtöknek van barátnője?
Louis: Igen!
Riporter: És mióta vagytok együtt?
Niall: Két- három hónapja...
Riporter: És, hogy hívják Őket?
Louis: Az én barátnőmet Rocky-nak, Liam barátnőjét Tami-nak, Niall barátnője Sophie, Zayn barátnője Leila és Harry barátnője Dayra.
Riporter: Akkor ti is boldogok vagytok, ugye?
Harry: Mindenkinél jobban!
Innentől már nem néztük. Megvettük a ruhákat és itthon vagyunk. Menjünk már túrázni - ugrott fel Sophie. Mi rögtön beleegyeztünk. Összepakoltunk és kocsival átmentünk Csopakra. Onnan már gyalog indultunk el a kőfejtőhöz. Végig a patak mellett mentünk, Rocky sikeresen bele is csúszott a sár miatt. Leila meg azon nyavalygott, hogy tönkre megy a cipője. Aztán mikor már majdnem ott voltunk, vállig érő csalánok között kellett keresztül menni. Mondanom sem kell, Z bá is velünk volt, Kate meg üzleti úton volt. A csalános után egy kisebb völgybe érkeztünk, ahonnan fel kellett mászni, én meg majdnem lerántottam Harry-t. Végül egy óra után megérkeztünk. Én fáradtan rogytam le egy kőre. Sophie az előttünk magasodó hegyet tanulmányozta.
- Menjünk már fel - ugrált.
- Hát ha már idáig feljöttem, akkor oda is. - kezdett el mászni Z bá. A többiek végül engem is rávettek. Nem is sétálva, inkább négy kéz láb mentünk fel.
- Én nem megyek tovább! Megfogunk halni - sipítoztam fél percenként.
- Nyugi, nem lesz semmi baj. - nyugtattak a többiek, főleg, hogy nem nyugtattak meg. Sok sikítás és kiabálás után, végre felértünk a hegytetőre.
- Na és most, hogy megyünk le?
- Arra van egy út - mutatott mögém Niall. Elindultunk egy ösvényen. A felénél Sophie felmászott egy fa közepére.
- Én innen nem mozdulok!! - kiáltott le nekünk.
- Sophie ne szórakozz, gyere le most azonnal!! - kiabált Z bá.
- Nem!! Inkább meghalok!!
- Niall, szedd le - utasította Zoli bácsi. Niall lekönyörögte Soph-t a fáról és mentünk tovább. Mikor egy meredek lejtő jött, én egy fát kezdtem ölelgetni. Harry ide állt mellém.
- Miért a fát ölelgeted?? Miért nem engem?
- Oké, akkor gyere - engedtem el lassan a törzset és Harry-t kezdtem ölelgetni.
- Nem kapok levegőt!! És nem bírok mozdulni - szólalt meg.
- Te akartad, hogy téged ölelgesselek!
- A fát tuti nem szorítottad ennyire!
- Dehogy nem.
- Kizárt! Ha azt így ölelgetted volna, akkor már nem állna ott. - Nevetett. Közben a többiek eltűntek és nem tudtuk hol vagyunk. Mikor elindultunk, megint elkezdtem sipítozni, hogy meghalunk. A végén teljesen eltévedtünk. Egyszer megcsúsztam és Harry-t neki löktem egy fának és szemben voltunk egymással. Harry elmosolyodott és magához húzott. Pár percig csak figyeltük egymást, majd azon kaptuk magunkat, hogy csókolózunk...már egy jó ideje.
- Hé, az erdőben nincs romantika - kiabált Z bá. Mi csak kinevettük és mentünk utána. A többiek a hegy felénél vártak. Egy órán keresztül csak a mi sikításainkat lehetett hallani az erdőben. Amikor visszaértünk a kőfejtőhöz, hátba támadtam Harry-t, a nyakába ugrottam és mindketten a földön landoltunk.
- Túléltük! - kiabáltam. Harry megfordult, így a hasán feküdtem. A többiek ugyan így. Azt nem is említettem, hogy Tami is itt van. Visszaindultunk a halásztanyára, hogy ebédeljünk. Egy fa alatti asztalt választottunk. Sophie, Leila, Z bá, Zayn és Liam a jobb oldalon, én, Louis, Niall és Tami pedig a bal oldalon. A négy hülye épp partnert próbál szerezni a bálra.
- Szívem, gyere - szólalt meg Louis és az ölébe húzta Rocky-t. Elég nagy lendülettel tehette, mert a pad alattunk teljesen elsüllyedt a földben, szinte már a földön ültünk. Mind Louis-ra néztünk. - Mi az? Nem én voltam!!- tiltakozott. Harry még nem ült le, csak rajtunk röhögött. Felálltam és odamentem hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése