2014. március 18., kedd

22.fejezet: Nem kívánt találkozás

- Ki az? - nézett a kijelzőre.
- Hát, a volt barátom - meredtem még mindig a kijelzőre.
- Vedd fel - nyaggatott Harry.
- Nem!
- De!
- Akkor vedd fel te, ha annyira akarod - nyomtam a kezébe, Ő pedig felvette és kihangosította.
- Szia cica, mizujs? - szólt bele Dave. Remek, már csak ez kellett, hogy Ő felhívjon és mindent összekeverjen.
- Mit akarsz? - kérdeztem unottan.
- Láttam a képünket az újságban. Gondoltam biztos hiányzok neked.
- Húzz a francba! Előbb szúrom ki a szememet mint, hogy te hiányozz nekem - jelentettem ki.
- Van pasija, elkéstél - szólt közbe Harry. Én csak meredtem rá. Úgy szólalt meg, mintha nem is Ő lenne. Teljesen más hangszínnel és ideges volt. - Ajánlom, hogy ne hívogasd többé - magyarázta és letette.
- Harry azt sem tudod mit akart...
- Cicának szólított, ez nem egyértelmű? - idegeskedett, ezért megcsókoltam. Ő viszonozta. Ilyenkor sokkal jobban szeretem mint mikor ideges. - Sajnálom, de nem akarlak még egyszer elveszíteni - sóhajtott. Ezen elmosolyodtam. Hogy lehet valaki ennyire aranyos? Igen, az én göndör hajú, zöld szemű fiúm :).
Lesétáltunk a nappaliba és ment a szokásos felfordulás. Leila és Zayn egymás kezéből tépték ki a hajlakkot. Rocky és Louis az udvaron vízi csatáztak. Sophie és Niall hülyéskedtek: Sophie Niall nyakában volt és Niall úgy száguldozott fel-alá. Liam fent volt a szobájában és gondolom Tami-val beszélt telefonon. David meg a másik három idióta pedig csajozott, hogy legyen kit elhívniuk a bálba. És Harry még mindig nem akar táncolni velem!!
- Harry, légyszi táncolj velem - könyörögtem.
- Nem - jelentette ki rezzenéstelen arccal.
- De akkor egész este a lelátón fogunk ülni? Kérlek ne kínozz - nyavalyogtam. Nem is válaszolt, már csengettek. Én mentem ajtót nyitni. Amint kinyitottam az ajtót, vissza is csuktam.
- Ki volt az? - lépett mellém Hazza. Nem válaszoltam, csak meredtem magam elé. - Day, élsz még??
- Z bá volt - mondtam ki nagy nehezen. Harry egy óriásit sóhajtott, afféle "nem lehetsz ennyire idióta" sóhajjal. Jó-jó, az tény, hogy járunk...De ugyanúgy viselkedünk mint ha csak barátok lennénk..némi extrával. Kinyitotta az ajtót és Z bá Kate-tel együtt belépett a házba.
- Srácok, nem bírom...Nincs valami időgépetek, hogy előbb ott legyünk Londonban? Kezdem megunni, hogy minden nap leszívják az agyam a suliban - nyavalygott Z. Persze megértem, mert hát én is utálok suliba járni. De könyörgöm! A suli bálig bírja már ki! Hisz ez minden lány álma. Ezért lehet, hogy az Övé is. (Oké, ez gonosz volt).
- Oké, akkor költözzön ide - sóhajtott Harry. Én úgy meredtem rá, mintha nem lenne normális. Mert hát nem is az. Z bá szemei is elkerekedtek és megragadva Kate karját elrohant. Ez egyértelmű válasz volt.
- Nem fog ideköltözni...nem fog ideköltözni! NEM FOG IDEKÖLTÖZNI!!! - kezdtem el ugrálni és Harry nyakába ugrottam.
- Édes, drága barátnőm. Ilyenkor mit érzel? - nevetett.
- Sok jó dolgot - mosolyogtam. Harry fogta a fejét. Hát igen, meg kell szoknia, hogy ilyen vagyok. Néha boldog, néha bolond, néha szomorú és néha ideges. Ez vagyok én. Ezt az énemet még nem látta, mikor minden miatt ugrálok és mindig mosolygok. Pedig amióta újra összejöttünk, ilyen vagyok. - Sétálni akaroook, gyere te iiis - rángattam a pólója alját. Nagy sóhajtok árán, de beleegyezett.

Imádok sétálni. Már Füred szélén voltunk, mikor valaki nekünk jött. Én rögtön meg'pördültem' és hát igen. Dave volt. Ki más...
- Nocsak, nocsak...Szóval Dayra veled jár - nézett Harry-re és ökölbe szorította a kezét.
- Dave, ezt te sem gondolod komolyan - álltam be Harry elé. Dave kicsit meglepődött, mert sosem voltam ilyen.
- Ne már, hogy Ő jobb legyen mint én - nyavalygott.
- Nem mondom, hogy jobb. Csak most Őt szeretem. Amúgy meg nem értem ezt a nagy felfújásodat, mert te dobtál engem - ráztam a fejem. Dave végzős a suliban és már alig várom, hogy elhúzzon.
- Igen, én dobtalak. De elég szar érzés a volt barátnőmet egy hónap után mással látni!
- Az agyam eldobom! Te a szakításunk után egy héttel már Verával voltál. Nem fogod fel?
- Ez Verával volt együtt? Haver, te egy hülye vagy - szólt bele Harry.
- Igen, ezt tudja - mosolyogtam gúnyosan. Dave megforgatta a szemeit.
- Ezzel még nincs vége - motyogta és elment. Én összenéztem Harry-vel. A szemében aggodalom tükröződött és megbántottság.
- Ne aggódj, nem lesz semmi bajom - nyugtatgattam. Halványan elmosolyodott és tovább mentünk. Hogy feldobjam a kedvét, egész végig ugráltam meg énekelgettem, mint egy ovis. Tényleg végig nevetett. :) Túl jól ismerem, hogy egész nap szomorkodjon.
- Na, nyugi legyen már - fogta meg a vállam, és alig bírta visszatartani a nevetést. Sőt, nem is bírta visszatartani. Tudni kell rólam, hogy imádok hülyülni. A suliban is folyton pörgök :).

Másnap suliban

Tök jó, újra suli. Csütörtök van. Második óra tesi, ami éppen most van. Rögtön azzal indítjuk a napot, hogy Cooper tesztet futunk. Éljen az egészséges életmód! :(. Először futottunk egy fél kört bemelegítésként, majd gimnasztika volt és jöhetett a futás. De egy jó volt a mai napban. Hogy harmadik órától főpróba van a végzősöknek és haza lehet menni.

Harry szemszöge

- Olyan érzésem van, mintha a lányokat kínoznák - szólalt meg Niall.
- Mégis hogyan? Suliban vannak - válaszolt Zayn.
- Nekem is olyan érzésem van - válaszoltam. Jó sokáig gondolkozhattunk, mert kicsapódott az ajtó és a négy lány szinte beesett. Rossz volt rájuk nézni. Sőt, amikor beljebb jöttek, összeestek és a földön fetrengtek.
- Veletek meg mi történt? - rohant oda Niall és segített felállni mindegyiknek.
- Snake coopert futtatott - sóhajtozott Day és Ő még mindig a földön feküdt.
- Na nehogy már! És ettől fáradtok ki? - röhögött Louis. Igaz, tényleg vicces volt.
- És mennyit futottál - sétáltam Day mellé és talpra állítottam. Sokat nem segített, mert ugyanúgy tartanom kellett.
- He-hetet - lihegte és magától állni sem bírt. - Sophi-hie-val - nyökögött tovább. Szívem szerint elröhögtem volna magam, hogy ennyitől kifáradnak, de hát nincs mit tenni. Lányokból vannak.
- És a négy idióta? - kérdezett rá Liam.
- Su-suliban - válaszolt Rocky és Leila kórusban.
- Remek - fogtuk a fejünk.
- Várjatok, nem - válaszolt már rendesen Day és végre törökülésben volt. - Őket ma elküldték, hogy az oviban besegítsenek... - gondolkozott el.
- Az nekik nem lesz nehéz - nevetett Louis. A lányoknak még nevetni sem volt erejük, pedig ezen tuti szakadtak volna. Csak feküdtek erőtlenül (most már Day is).
- Utálok suliba járniii - nyavalygott Day.
- Jól van, táncolok veled - adtam be a derekam.
- Imáááádok suliba járniiii - állt fel és elkezdett ugrálni. Aztán lassan ideugrált hozzám és megcsókolt. - És tudjátok mit imádok még? - mosolygott. Erre mindenki rávágta, hogy "Harry". Haha, kösz srácok :). - Rajta kívül...A NYARAT - kezdett el megint ugrálni.
- Harry, azt hiszem a barátnőd megőrült - nevetett Liam. Igaza volt. Egy hete folyton így viselkedik. Fogalmam sincs, mi baja :).
- Hát, kedves Summer...úgy tűnik új neved van - röhögött Louis. Nem is rossz ötlet. Day (bocs, Summer) csak mosolygott és vállat vont.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése